Hírek

VILÁG GYALOGLÓ HÓ/NAP 2020. október

A Magyar Szabadidősport szervezésében zajló Világ Gyalogló Hó/Nap aktív résztvevői a Hajdú-Bihar megyei gyaloglók.

A Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetség csatlakozott az országos programhoz.

Ennek keretében a megyében 6 csapat vesz részt a rendszeres gyaloglásban.

A józsai – Nordic Walking Józsa – csoport október 15. csütörtökön 14 km gyaloglással vette ki részét a programból.

Aki komolyan veszi, hogy a gyaloglás fél egészség, ki nem hagyná a rendszeres mozgást, hetente többször kimozdul.

Csoportunk kedden és csütörtökön délután indul útnak Nordic Walking botjaival, amit már megszoktak a helyiek, csak ritkán akadnak rácsodálkozók.

Indulás előtti közös tornánk időnként nagyobb létszámmal zajlik, olyanok is tornáznak velünk, akik nem jönnek hosszabb túrára.

Változóak az útvonalak, a távolságok.

Vannak kedvenc helyei a csapatnak, ahova rendszeresen visszatérünk, ellátogatunk.

Zelemérre is mindig szívesen megyünk. Örömmel fogadtuk, amikor évekkel ezelőtt felújításra került az „energiával feltöltő” Templomrom környéke, ami azóta is folyamatosan szépül, bővül évente egy-egy alkotással.

Idén szintén megcsodáltuk távolról és közelről a romjaiban is kellemes helyet, az igényes megmunkálással készült, kényelmes padokon körbeültük az asztalokat, amíg pihenőt tartottunk a rendezett környezetben és vidáman elbeszélgettünk az aktuális eseményekről, dolgokról, amik foglalkoztatják a társaságot.

A dombra lépcsőn és a domboldalon is fel lehet jutni, mindegyik változatot kipróbáljuk, szépek a fák, találtunk gombákat is, élmény felkaptatni a meredek emelkedőn.

A napsütés varázslatosan gyönyörűvé tette a tájat, bársonyosan simogatta a testünket, lelkünket, aranyló koronával vonta be a helyet a látnivalóival, tündökölt az egész, aminek a hangulatát átvették a jelenlévők.

Ezekre az utakra azok is velünk tartanak, akik ritkán tudnak jönni.

Jól esik messzire látni a domb tetejéről, szívesen álljuk körbe a fából készült nagy méretű egész alakos szobrot, a mellszobor mellett történelmi ismereteket, tényeket, adatokat idézünk fel, a kihelyezett emléktáblákat újra és újra elolvassuk.

Ez alkalommal egy cica is útitársul szegődött hozzánk, az út felénél odafutott hozzánk a bokrok közül, lelkesen rótta az utat velünk, pihenőnk alatt az asztalon kóstolót tartott, majd a pad háttámláján egy dzsekin heverészett és a visszaút feléig teljes lendülettel kísért bennünket, pedig már azon tanakodtunk, ki vigye haza, ahol be tudják fogadni.

Az erő velünk van, folytatjuk!